Civil Jelmezes Mulatság
2011.február 26-án
Szentendrén a Városháza Dísztermében

19:00 Kapunyitás
20:00 Köszöntő- Fővédnök: Dr. Dietz Ferenc Szentendre város polgármestere
          Jelmezverseny
20:30 "Ízek Utcája" megnyitása
21:00 Bailar Táncegyüttes salsa bemutatója
22:00 Jelmezverseny eredményhírdetése
22:20 Méhes Csaba pantomimművész előadása
24:00 Tombola

A bálban a Malibu tánczenekar szolgátatja a talpalávalót!
Tánc és mulatság hajnalig!

Bálanya: Nemesházi Beatrix - újságíró
Bálapa: Galambos Péter (Galamb) - műsorvezető

A rendezvény fő támogatói:
Szentendre Város Önkormányzata
Szeresd Szentendrét Egyesület

További támogatók:
BeoCafe Ristorante
Brazilka Utazási Iroda
Bükkös Panzió
Café Christine
Cár Pálinka
Corner-Szerb Étterem
Dalmát Kávézó
Garázs Szendvicsbár
Görög Kancsó Étterem
Kereskedőház - Café & Restaurant
Kőhegyi Menedékház
La Fiesta Party Service
Palapa Mexikói Étterem
Pí Víz
Rab Ráby Étterem
Rosinante Fogadó
Skanzen Pékség
Surányi Cukrászda
Szamos Marcipán
Technova Digit Nyomda
Új Művész Étterem
Walk Way Palacsintázó és Pub
Waterfront Hotel

"Kedvcsináló" a bálhoz, beszámoló a tavalyi mulatságról:

Újra áll a bál

Emlékeznek még a tavalyi nagy sikerű Szeresd Szentendrét bálra? Erről beszéltek a városban hetekig. Aki ott volt, az nagyszerű élményeiről, aki pedig nem jutott el, az meg arról, hogy kár volt kihagynia. Február 26-án azonban bepótolhatja. A Szeresd Szentendrét Egyesület ugyanis ebben az évben is megrendezi jelmezes farsangi bálját – Szentendre Város Polgármesteri Hivatalával közösen. A Városháza dísztermében. A bál fővédnöke ezúttal is dr. Dietz Ferenc polgármester lesz.

Tavaly kétszáznál több mulatni vágyó várostársunk bújt ötletesnél ötletesebb jelmezbe, és este 7 órától éjjel 2-ig szórakozott a bálban. Izgatottan versengett kosztümjével, nagyokat nevetgélt, jókat beszélgetett, korát meghazudtoló módon ropta a táncot és jóízüen eszegetett az asztalokra kirakott ínycsiklandozó étkekből, leöblítve jófajta borral. Elfelejtve a hétköznapok felhős pillanatait, remekül érezte magát ezen a hajnalba nyúló mulatságon. Ezt az élményt szeretnék a bál rendezői reprodukálni 2011-ben is. Ugyanazokkal a programokkal és szereplőkkel. És remélhetően legalább ekkora számú bálozóval.

Az idén új „bálszülők” lesznek: Nemesházi Beatrix újságíró, a Bálanya, és Galambos Péter (Galamb) műsorvezető, a Bálapa vezényletével zajlanak majd a bál eseményei. Ezúttal is megrendezésre kerül a jelmezverseny – megint lehetőséget kapunk arra, hogy „más bőrbe bújhassunk”. A verseny boldog győztesei idén is értékes ajándékokat kapnak a nagylelkű felajánlók jóvoltából. Lesz tombolasorsolás sok-sok nyereménnyel. A Malibu zenekar a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek ismert slágereit játssza ezúttal is. Méhes Csaba pantomimművészen idén is jókat derülhetünk. A Bailar táncegyütes bemutatója tavaly is tetszést aratott, remélhetően most is sikert arat.

Aki mindezen programok után vagy közben megéhezik, az a Szentendrei Ízek utcájában válogathat a finomabbnál finomabb étkek között. A helyi éttermek és cukrászdák a legjobb kínálatukkal várják a résztvevőket.

A második Szeresd Szentendrét bál újra remek alkalom lesz arra, hogy összehozza a város lakóit, lehetőséget teremtve számukra, hogy együtt szórakozzanak, politikai hovatartozásra, korra vagy anyagiakra való tekintet nélkül. Itt mindenki kiélheti játékos kedvét, önfeledten szórakozhat, nagyokat táncolhat és nem utolsó sorban finomakat is ehet.

Ahogy a Szentendreszerető rendezők állítják: ilyen mulatság csak ebben a városban lehet.

Rappai Zsuzsa


A BÁL

     Soha korábban nem jártam bálba. Mert oda fel kellett öltözni, unalmas társalgások protokoll-útvesztőjében ténferegni, végigenni egy drága vacsorát, megbámulni a műsort, a jó zenék pedig mindig pont akkor érnek véget, amikor belemelegedne az ember. Sznobok mulatsága – gondoltam évtizedeken át.
     Házibuliba jártam, mert ott voltak a barátaim, a mi zenénk szólt, ettük, amit vittünk, és ittunk amit találtunk. Reggelig. Egymás között voltunk, fesztelenül és őszintén.
     Tavaly télen minden megváltozott. Elsőbálos lettem. Minden eddigi nyafogásom előítéletnek bizonyult. De jóvátehetőnek. A Szeresd Szentendrét Egyesület bálja volt 45 évesen életem első igazi bálja. Olyan, amilyenről a régiek beszéltek. A vigalmi bizottság táncba hívta a város apraját-nagyját. A zenekar úgy játszott, hogy a jó zenéknek nem lett rosszkor vége. Ettük, ittuk, amit kocsmáros, vendéglős barátaink hoztak, volt jelmez gazdagon, szellemesen, tombola, tánc virradatig. Sok baráti szó, nevetés. Az egy kisvárosban lakás okán összeszokott nagy, és nyitott társaság.
     Akkor este igazán megünnepeltük magunkat, városunkat, magunkkal, lakóival együtt: Szentendrét.
Hetekig erről sutyorogtunk egymás konyháiban, utcán, kávéházban. A polgármester vámpírjelmezét sokan dicsérték. Egyesek pedig látni vélték még a kőhegyi remetét is, ahogy félmeztelenül, csillogó angyalszárnyakkal legyezgeti a szépasszonyokat...
     Társasági esemény volt, ahogy rég nem.
Ez most már friss hagyomány. Ropogós. Meg kell kóstolni.

K.R.


Vasárnap reggel arra ébredtem: Jézusom! Mi volt ez tegnap este? Totyiklubb, vén fószerekkel, anyókákkal? Vagy egy eszméletlen buli? Mert szombaton délután még azt hittem az első. Amikor pedig eljöttem éjjel kettőkor, akkor pedig az utóbbi. A táncolókat nézve nem jött le ki milyen korú lehetett, egyformán nyomta mindenki.

Csak azt láttam, hogy sorra érkeztek a vendégek, többségük már jelmezben. Így volt szerencsém találkozni Mickey egérrel (rögtön kettővel), rendőrrel, orvossal, festővel, festménnyel, motoros hangyával, pingvinnel, rengeteg hippivel és még több kalózzal. Meg volt egy Playboy nyuszi is (tök gáz). A zene hihetetlen jó volt, egész este játszott az együttes, ennek köszönhetően a nagyterem rövid idő alatt táncparketté alakult. Kijjebb, a folyósón a városi éttermeket képviselő asztalok, rogyásig megpakolva legfinomabb ételeikkel, nem beszélve arról, hogy annyit, annyi félét, és annyiszor ehettünk mindenből amennyit csak akartunk… persze csak addig, amíg volt. Merthogy a sikerre való tekintettel elég hamar megcsappantak a készletek. Nem vagyok egy pantomim fun, de amit Méhes Csaba bedobott, az valami csúcs volt! Állítólag az idén is jön.

Néztem a sorra távozó, fáradt, de elégedett, kipirult, mosolygós arcokat, és a „kezdeti” és „végstádium” között fellelhető óriási különbséget. Úgy tűnt nem csak nekem jött be a buli.

Ez a bál remélem nem csak egy alkalom volt, ahol Szentendre lakói végre protokoll mentesen, jól érezhették magukat, hanem egy lehetőség új barátságok kötésére, vagy csak azért, hogy bulizzunk egyet.

F.L.