A második

Február 26-án került sor a második Szeresd Szentendrét Bálra a Városháza
dísztermében.

Tavaly ilyenkor, az első után, azt hittem ezt nem lehet felülmúlni.

Hát lehetett.

Már a kapun belépve úgy éreztem magam, mintha egy elvarázsolt
birodalomba kerültem volna. Mókás jelmezekbe öltözött álarcosok fogadtak,
s „léptettek be” ebbe a jókedvtől majd szétrobbanó világba. Zöld papír
karszalaggal felruházva ihattam meg vendégfogadó pezsgőmet, amellyel a
vendéglátók, a Szeresd Szentendrét Egyesület tagjai fogadtak mindenkit.
A tavalyi „ismétlőket” és az „elsőbálozókat”. A hangulat oldottságát
tovább fokozta az előteret és a dísztermet zsúfolásig megtöltő vidám
bálozók látványa. Ennyi ötletes, szellemes jelmezt ritkán látni. Ismerős
ismeretlenek köszöntek rám, akiket gyakran csak a hangjuk alapján sikerült
beazonosítanom. Kalóz, Terrorista, Pandamaci, Kisdobos a Mókus örsből, a
Fejőstehén állampolgár, a Nyugdíjas Drakula, Gojko Mitic, Silvester Stallone,
Túró Rudi, Boszorka, Zombi, Olajsejk, Biciklista, Patrona Castra alakjában
beszélgettek, iszogattak a jókedvű vendégek, várva a nagy eseményt,
a jelmezversenyt. Nyolc óra felé azután Nemesházi Beatrix, Bálanya és
Galambos Péter (Galamb) műsorvezető üdvözlő szavai után elérkezett a
nagy pillanat. Legszívesebben filmre vettem volna ezt a felvonulást, annyira
szórakoztató és látványos volt: ahogy a Meseautó utasai kormánykerékkel a
kezükben a film ismert dalát énekelve elautóztak előttünk, ahogy a lábainkhoz
vetődött a futballkapus vagy ahogy a csíkos trikós, szalmakalapos gondolások
a japán túristák fényképezőgépeinek csattogása között áteveztek a termen –
az újabb és újabb ötleteket elementáris, fel-feltörő nevetés és taps fogadta.
Felnőttek és gyerekek, családok, baráti társaságok találták ki remek álcáikat.
Egyéni, páros és csoportos kategóriában mérkőztek a jelmezek. Az egyéni
győztes a terrorista (Bihon Győző festőművész alkotása lett a jutalma), a
páros kategóriában a fergeteges ötlet, a Két legyet egy csapásra lett a győző
(finom vörösbor és egy talpmasszázs-utalvány birtokosaivá váltak), a zsűri
különdíját, egy nagy tortát a bűbájos Velencei gondolások turistákkal nyerte.
A legtöbb közönségszavazatot a Meseautó utasai vívták ki – jogosan. Az
ajándékok, mint már tavaly is, magánszemélyek és cégek adományai voltak.
Az ételek és az italok ezúttal is fenségesek voltak – a jelmezek felvonulása
után a bálozók sorban álltak a Szentendrei Ízek Utcájában, ahol egy
tucat szentendrei étterem és cukrászda kínálta különlegességeit, hogy
megkóstolhassák az itt található finomságokat.

Idén is volt salsa-oktatás, a parkettet megtöltötték a Bailar Táncegyüttes
lelkes tanítványai. Méhes Csaba pantomimművésznek ezúttal is fergeteges
sikere volt. Hajnali háromig tartott a mulatság. A Malibu tánczenekar kitűnő
zenéjével, hatalmas tánccal, jóízű beszélgetésekkel, nevetéssel.

Jó volt újra együtt bálozni. Ez az este azért volt most is annyira szerethető,
mert eltérően a hagyományos, szmokingos-estélyiruhás báloktól olyan volt,
mint a többi Szeresd Szentendrét-rendezvény. Öröm-és ötletteli, laza és
játékos.

Biztos, hogy mindenki remekül érezte magát ezen az emlékezetes szombat
estén – az újrabálozók és az elsőbálosok egyaránt.

Jó buli volt. Kár, hogy még egy évet kell várnunk a harmadikra.

Rappai Zsuzsa