Rappai Zsuzsa
Ismeretlen szentendrei múzeumok

A Szeresd Szentendrét Séták legutóbbi programja ismeretlen helyi múzeumokba invitálta az érdeklődőket. Három olyan nem régen létesült magángyűjteménybe, amelyet a lelkesedés hozott létre. Mindhármat -a Lámpamúzeumot, a Muzsikáló múzeumot és a Rádiótörténeti kiállítást- olyan valaki hívta életre, akinek életében az adott tárgy különleges jelentőséggel bír. Hiszen évek, évtizedek óta ezt gyűjti, szabadideje és pénze nagy részét ennek szenteli.



A Monarchia korának legelterjettebb világítási eszközét, a petróleumlámpát gyűjti évtizedek óta Bartha Sándor, s közel kilencszáz darabos kollekciójának nyitott múzeumot saját belvárosi házában.



Korenczhy Gábor hozzá hasonlóan százévnyi időutazásra, a hangrögzítés kezdeteihez hív Muzsikáló múzeumába, ahol különféle hangládákat: verkliket, kintornákat, sípládákat, zenélő dobozokat és gramofonokat ismerhet meg a látogató.



Az a többszáz rádió, amit Tóth Ferenc gyűjtő Rádiótörténeti kiállításán láthattunk, nemcsak technikatörténeti szempontból tűnt elképesztően izgalmasnak. A lelkes gyűjtőtől nemcsak azt tudhattuk meg, hogyan szerezte meg a nagyszerű tárgyakat, hogyan restaurálta azokat, hanem azt is, mit mesél számára, milyen előélete volt az adott tárgynak. Vagyis mindazt, amiért gyűjteni érdemes.



Megszállott, lelkes emberek látták vendégül ezen a napon a Szeresd Szentendrét Séták résztvevőit. Olyan emberek, akik hisznek abban, hogy amit ők hittel, szenvedéllyel tesznek, az mások életét is megszépítheti, gazdagabbá teheti. Mint ahogy a nagyszámú résztvevő vasárnap délutánját is azzá tette. Ha lehet, ezután még jobban szeretik Szentendrét. Hiszen ebben a városban nemcsak Kovács Margit, Czóbel, Vajda, Kmetty, Anna-Ámos múzeum létezik, hanem a technika történetének szentelt, ilyen szívvel, szeretettel készült, nagyszerű magánmúzeum is, mint az előbbi három.